AUTÓ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

Minden ami adásvétel


Ki felel érte ha ellopják a hitelből vett autót?

A felek között autó adásvételi szerződést kötöttek, amellyel a vevő autót vásárolt az eladótól. Úgy rendelkeztek, hogy egy kisebb összegű előleg megfizetése után a vevő az autó birtokába léphet, a hátralékot pedig 48 havi részletfizetés mellett teljesítheti. Meghagyták, hogy a vevő vételár-fizetési kötelezettsége független az eladóval szemben támasztott bármely követeléstől és az autó megsemmisülése vagy károsodása esetén is fennáll. Feljogosították az eladót, hogy a szerződést azonnali hatállyal felmondhassa, és ezzel a teljes hátralékos vételárat egy összegben esedékessé tehesse abban az esetben, ha a vevő a megállapodásukból származó bármely fizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 30 napon belül nem tesz eleget.

Az autó adásvételi szerződés megkötése

Az autót egy évvel később ellopták. A vevő sem eddig, sem ezt követően nem teljesítette kötelezettségeit. Ezért az eladó az autó adásvételi szerződést azonnali hatállyal felmondta, a részletfizetést megvonta, majd kereset előterjesztésével pert indított, a vételárhátralék és kamatainak megfizetését követelte a vevővel szemben.

Az autó ellopása, perindítás, elsőfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság ítéletével az autó eladójának keresetét elutasította, ezt az ítéletet a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban meghozott jogerős ítéletével helybenhagyta. Az eljáró bíróságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a felperesi pozícióba került eladónak a biztosítóval szemben kellett volna igényt érvényesítenie. Az alperes vevő ugyanis a felperes felhatalmazásának a hiányában nem volt abban a jogi helyzetben, hogy a biztosító ellen pert indítson.

Jogorvoslat

A jogerős ítélet ellen az eladó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése iránt. Ebben rámutatott, hogy az alperessel adásvételi szerződést kötött, aki az ebből származó vételár-fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A Legfelsőbb Bíróság ítélete

A Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján az eladó kérelme alapos, így az alperes vevőt az autó adásvételi szerződésben meghatározott vételár és kamatainak megfizetésére kötelezte. A perben nem vitás tényállás szerint a peres felek között autó adásvételi szerződés jött létre, amelynek alapján a konkrét esetben az alábbi jogkövetkezmények vonhatók le a jogszabályok rendelkezései alapján.

A Ptk. alapján az autó adásvételi szerződés alapján a vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét a vevő viseli. A konkrét esetben aki az autó adásvételi szerződés vagy jogszabály alapján felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás az autó adásvételi szerződést megszünteti.

A törvény fenti rendelkezéseire figyelemmel nem volt akadálya annak, hogy a peres felek az autó adásvételi szerződésben az alperesnek a vételár megfizetésére nézve részletfizetést engedélyezzenek, és az ebből származó kötelezettségek elmulasztása esetére, a felperes javára az azonnali hatályú felmondás jogát biztosítsák.

A perben nem vitás tényállás szerint az alperes az autó adásvételi szerződés alapján a gépkocsit átvette, ennek ellenére a vételárból egyetlen fillért sem fizetett az eladónak. Továbbá az eladó az autó adásvételi szerződés tárgyát a vevőnek már korábban átadta, és azt tőle ismeretlen személy eltulajdonította, mert a Ptk. alapján az autó birtokba vételével a kárveszély az alperesre átszállt. Mindezek alapján jogszabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor az alperest a vételár megfizetésének kötelezettsége alól mentesítette. Ezért a felperesnek az autó adásvételi szerződés teljesítésére irányuló keresete alapos.

Az autó adásvételi szerződésben az alperes kötelezte magát, hogy a megvásárolt járműre az eladó közvetítésével casco biztosítási szerződést köt a biztosító részvénytársaság. Az autó adásvételi szerződésben előírták, hogy az autóval kapcsolatos káresemény ügyében a vevő köteles eljárni, amelyhez lopáskár esetén az eladó külön írásbeli meghatalmazása szükséges. Az ennek alapján létrejött casco biztosítási szerződésben szerződő félként és díjfizetőként, valamint kedvezményezettként a felperest, biztosítottként pedig az alperest tüntették fel. A perbeli esetben a felperes eljárt a biztosítónál, ahol a kulcsnyilatkozat megsértése miatt igényével elutasították.

Az autó adásvételi szerződés szerint az eladó felperes a gépjármű eltulajdonítása esetén nem volt köteles arra, hogy a maga nevében pert indítson a biztosító ellen, és vételár-követelését ezúton érvényesítse. Ugyancsak az adásvételi szerződés szerint a vevő alperes vételár-fizetési kötelezettségére a jármű megsemmisülése vagy károsodása nem volt kihatással. Ezért a felperesnek nem róható a terhére, hogy nem a biztosítót perelte. Az alperes viszont a biztosító elutasító válaszát követően sem az autó adásvételi szerződésen alapuló vételár-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, sem az eladó perlési engedélyét nem kérte, sem peres eljárást nem kezdeményezett a biztosító ellen.

A Legfelsőbb Bíróság kiemelte, hogy erre még akkor is lehetősége lett volna, ha az eladó nem ad meghatalmazást a biztosító perlésére. A jogszabályok alapján ugyanis a felperes hozzájárulásának hiányában is biztosítja az alperes számára annak lehetőségét, hogy a biztosítóhoz intézett egyoldalú nyilatkozattal a szerződő fél helyébe léphessen, és ebből a pozícióból a biztosítási szerződés teljesítésére irányuló pert kezdeményezhessen.