AUTÓ ADÁSVÉTELI SZERZÕDÉS

Ki felel érte ha ellopják a hitelbõl vett autót?

A felek között autó adásvételi szerzõdést kötöttek, amellyel a vevõ autót vásárolt az eladótól. Úgy rendelkeztek, hogy egy kisebb összegû elõleg megfizetése után a vevõ az autó birtokába léphet, a hátralékot pedig 48 havi részletfizetés mellett teljesítheti. Meghagyták, hogy a vevõ vételár-fizetési kötelezettsége független az eladóval szemben támasztott bármely követeléstõl és az autó megsemmisülése vagy károsodása esetén is fennáll. Feljogosították az eladót, hogy a szerzõdést azonnali hatállyal felmondhassa, és ezzel a teljes hátralékos vételárat egy összegben esedékessé tehesse abban az esetben, ha a vevõ a megállapodásukból származó bármely fizetési kötelezettségének az esedékességtõl számított 30 napon belül nem tesz eleget.

Az autó adásvételi szerzõdés megkötése

Az autót egy évvel késõbb ellopták. A vevõ sem eddig, sem ezt követõen nem teljesítette kötelezettségeit. Ezért az eladó az autó adásvételi szerzõdést azonnali hatállyal felmondta, a részletfizetést megvonta, majd kereset elõterjesztésével pert indított, a vételárhátralék és kamatainak megfizetését követelte a vevõvel szemben.

Az autó ellopása, perindítás, elsõfokú ítélet

Az elsõfokú bíróság ítéletével az autó eladójának keresetét elutasította, ezt az ítéletet a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban meghozott jogerõs ítéletével helybenhagyta. Az eljáró bíróságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a felperesi pozícióba került eladónak a biztosítóval szemben kellett volna igényt érvényesítenie. Az alperes vevõ ugyanis a felperes felhatalmazásának a hiányában nem volt abban a jogi helyzetben, hogy a biztosító ellen pert indítson.

Jogorvoslat

A jogerõs ítélet ellen az eladó terjesztett elõ felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése iránt. Ebben rámutatott, hogy az alperessel adásvételi szerzõdést kötött, aki az ebbõl származó vételár-fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A Legfelsõbb Bíróság ítélete

A Legfelsõbb Bíróság ítélete alapján az eladó kérelme alapos, így az alperes vevõt az autó adásvételi szerzõdésben meghatározott vételár és kamatainak megfizetésére kötelezte. A perben nem vitás tényállás szerint a peres felek között autó adásvételi szerzõdés jött létre, amelynek alapján a konkrét esetben az alábbi jogkövetkezmények vonhatók le a jogszabályok rendelkezései alapján.

A Ptk. alapján az autó adásvételi szerzõdés alapján a vevõnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét a vevõ viseli. A konkrét esetben aki az autó adásvételi szerzõdés vagy jogszabály alapján felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás az autó adásvételi szerzõdést megszünteti.

A törvény fenti rendelkezéseire figyelemmel nem volt akadálya annak, hogy a peres felek az autó adásvételi szerzõdésben az alperesnek a vételár megfizetésére nézve részletfizetést engedélyezzenek, és az ebbõl származó kötelezettségek elmulasztása esetére, a felperes javára az azonnali hatályú felmondás jogát biztosítsák.

A perben nem vitás tényállás szerint az alperes az autó adásvételi szerzõdés alapján a gépkocsit átvette, ennek ellenére a vételárból egyetlen fillért sem fizetett az eladónak. Továbbá az eladó az autó adásvételi szerzõdés tárgyát a vevõnek már korábban átadta, és azt tõle ismeretlen személy eltulajdonította, mert a Ptk. alapján az autó birtokba vételével a kárveszély az alperesre átszállt. Mindezek alapján jogszabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor az alperest a vételár megfizetésének kötelezettsége alól mentesítette. Ezért a felperesnek az autó adásvételi szerzõdés teljesítésére irányuló keresete alapos.

Az autó adásvételi szerzõdésben az alperes kötelezte magát, hogy a megvásárolt jármûre az eladó közvetítésével casco biztosítási szerzõdést köt a biztosító részvénytársaság. Az autó adásvételi szerzõdésben elõírták, hogy az autóval kapcsolatos káresemény ügyében a vevõ köteles eljárni, amelyhez lopáskár esetén az eladó külön írásbeli meghatalmazása szükséges. Az ennek alapján létrejött casco biztosítási szerzõdésben szerzõdõ félként és díjfizetõként, valamint kedvezményezettként a felperest, biztosítottként pedig az alperest tüntették fel. A perbeli esetben a felperes eljárt a biztosítónál, ahol a kulcsnyilatkozat megsértése miatt igényével elutasították.

Az autó adásvételi szerzõdés szerint az eladó felperes a gépjármû eltulajdonítása esetén nem volt köteles arra, hogy a maga nevében pert indítson a biztosító ellen, és vételár-követelését ezúton érvényesítse. Ugyancsak az adásvételi szerzõdés szerint a vevõ alperes vételár-fizetési kötelezettségére a jármû megsemmisülése vagy károsodása nem volt kihatással. Ezért a felperesnek nem róható a terhére, hogy nem a biztosítót perelte. Az alperes viszont a biztosító elutasító válaszát követõen sem az autó adásvételi szerzõdésen alapuló vételár-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, sem az eladó perlési engedélyét nem kérte, sem peres eljárást nem kezdeményezett a biztosító ellen.

A Legfelsõbb Bíróság kiemelte, hogy erre még akkor is lehetõsége lett volna, ha az eladó nem ad meghatalmazást a biztosító perlésére. A jogszabályok alapján ugyanis a felperes hozzájárulásának hiányában is biztosítja az alperes számára annak lehetõségét, hogy a biztosítóhoz intézett egyoldalú nyilatkozattal a szerzõdõ fél helyébe léphessen, és ebbõl a pozícióból a biztosítási szerzõdés teljesítésére irányuló pert kezdeményezhessen.