GÉPJÁRMŰ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

Minden ami adásvétel


Gépjármű adásvételi szerződés
felelősség a konstrukciós hibáért

Egy esetben a nemzetközi fuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó márkakereskedéssel kötött gépjármű adásvételi szerződést, a gépjármű adásvételi szerződés vevője átvette az eladótól az új tehergépjárművét, amelyet egy részvénytársaság útján lízingelt.

A gépjármű gyakran meghibásodott, és az adásvételi szerződésben foglalt jótállás alapján javítások elvégzésére került sor. Az egyik javítás után a gépjármű adásvételi szerződés vevője közölte az eladóval, hogy a gépjárművet a szervizből nem viszi el, mert a korábban jelzett hiba továbbra is fennáll. Ezt követően a lízingbeadó a szerződést felmondta lízingdíj tartozás miatt, és a gépjárművet később másnak értékesítette.

A gépjármű vevője pert indított az eladó ellen tőkeösszeg és kamata megfizetése iránt a gépjármű adásvételi szerződés megszegésével okozott kár megtérítése jogcímén. Részletezte, hogy a tehergépjármű hibái miatt mennyi tényleges kár, elmaradt haszon és nem vagyoni kár érte. Az alperessé vált eladó és az importőr ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, ebben megállapította, hogy a tehergépjármű a fuvarfeladatok teljesítése közben többször meghibásodott, de a hibákat megjavították. A perben eljárt igazságügyi szakértő véleményét a gépjármű adásvételi szerződés rendelkezéseire, a becsatolt egyéb okiratokra, és a szervizkönyvben foglaltakra alapozta, mivel a gépjármű a szakértő kirendelésekor már nem állt rendelkezésre. A bíróság e szakvéleményt nem fogadta el. A szakértő e véleményben is csak feltételezte, hogy a gépjármű szerződésszerű teljesítésre nem lehetett alkalmas.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes bizonyította azt, hogy a gépjármű adásvételi szerződés hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A fentiekre tekintettel a bíróság a felperes kártérítésre alapított igényét elutasította.

A felperes vevő az ítélet hatályon kívül helyezése, és újabb eljárás elrendelése érdekében terjesztett elő fellebbezést. A vevő álláspontja szerint az ítélet jogszabálysértő, mivel a perben két egymástól független szakértő állapította meg, hogy a gépjármű meghibásodását konstrukciós hiba okozta. A jelen ügyben került kirendelésre igazságügyi gépjárműszakértő, aki alapos szakvéleményt készített. A szakértő kifejtette, hogy a jármű hibái konstrukciós hibák, amelyeket az eladó alperes is jól ismerhetett, mivel az adott típusú autó márkakereskedője volt a gépjármű adásvételi szerződés megkötésekor. Tehát az alperes tudta, hogy a javítások csak ideiglenes megoldást jelentenek. A felperes fellebbezésében hivatkozott a bíróság ténybeli tévedésére, és az ítélet hiányosságaira.

A fellebbezési eljárás eredménye alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást szükséges mértékben nem tisztázta, és megalapozatlan ítéletet hozott.

A másodfokú bíróság ítélete szerint a hibás teljesítésen alapuló kártérítés iránti kereset jogalapjának fennállásához azonban nem elegendő a gépjármű adásvételi szerződés hibás teljesítés tényének bizonyítása, mert az alperes bizonyíthatja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az általában elvárható magatartás igazolására nem alkalmas egymagában az a tény, hogy az alperes egy teljesen új gépjárművet adott el, mert a hibák jelentkezésekor az eladót jótállás terhelte. A per eddigi adatai alapján nem állapítható meg, hogy a gépjármű mennyiben volt kijavítható, és a javítások szakszerűen megtörténtek-e.

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak tisztáznia kell, hogy javítható volt-e a hiba, az alperes a jótálláson alapuló kötelezettségének mennyiben tett eleget, és fennállnak-e a gépjármű adásvételi szerződés hibás teljesítése alóli mentesüléshez szükséges törvényi tényállási elemek.